HTML

Sötét középkor

Középkori myth buster. Vonszoljuk végre az elnyomott parasztokat és az első éjszaka jogát a történelem vérpadára.

Friss topikok

  • Abrakadabra777: KIDURRANT „FÖLD-FÚJTON” ESZMÉLNEK A BEPÖRGETETT DARWIN MAJMOK!!! KEREK E VILÁGUNK TEREMBURA ALA... (2020.06.10. 00:19) 2# Lapos vagy gömbölyű?
  • Abrakadabra777: IDÉN 137 ÉVE VÉREZTETTÉK KI A ZSIDÓK SOLYMOSI ESZTERT TISZAESZLÁRON; - AMINT AZT MUNKÁCSY MIHÁLY M... (2019.08.31. 16:05) Cion bölcsei és a lázadó csordák, avagy a filológia dicsérete.
  • anaphylaxiás sokk: Egy föiskolai jegyzet átdolgozása volt ez a könyv. (2019.01.08. 18:37) Vallomás a Waltermáriáról
  • Untermensch4: Rudolf Pörtner: A Szent Sír Hadművelet c könyvében a keresztesek lovagkodásáról ír. Kb ha meg tudt... (2015.10.28. 18:36) 5# Lovagokról
  • Brendel Mátyás: "Deviancia, és nem elterjedt szokás. " ha elismered, hogy deviancia volt, akkor elismered a létez... (2013.11.02. 17:25) 1# Az erényöv

2010.02.25. 11:41 Molay

3# Babonás középkor?

Tudatlan, bigott, dogmatikus, fanatikus középkor… Noha minden jelző érdemes a visszautasításra, a mai bejegyzésben legyen elég csak egy: babonás. Az előző posztban már felvázoltuk az elterjedt véleményt, miszerint a középkor nem volt más, mint az antikvitás és a reneszánsz szellemi hegycsúcsai között hosszan elnyújtózó mély katlan. Barbár kor, ahol állandóan barátságtalan köd gomolyog; kétes paraszti mendemondák, baljós hiedelmek ideje.  A régiek tudása takaréklángon, még várni kell, hogy újra fellobbanhasson az európai műveltség tüze.

Mielőtt csapdába esnénk a romantika és a haladáshit által szőtt hálóban, vizsgáljuk meg megint a forrásokat. A meglepő eredmény: a középkori írástudók éppen annyit ostorozták a köznép hiszékenységét, mint a mai megmondó értelmiség a sokaság butaságát.

Nem azt állítjuk, hogy a középkor mentes volt a hiedelmektől. Számtalan középkori babonáról van tudomásunk, csakhogy elsősorban éppen azoknak a kortársaknak a műveiből, akik a leghevesebben kritizálták azokat. Gervase of Tilbury (1150 k.–1228 k.) jegyezte fel, hogy egyes angliai falvakban a közhiedelem szerint teliholdkor farkasemberek jelennek meg; a forrásokat, folyókat, erdőket tündérek és szellemek lakják, az útkereszteződésekben gonosz kísértetek tanyáznak. Ha bizonyos napokon valaki a vérét hullatta, az illető korai halálra számíthatott. Agobard (799 k.–840) lyoni érsek a köznép ostobaságán siránkozik, amely azt hiszi, hogy varázslók befolyásolhatják az időjárást. Burchard von Worms (†1025) szörnyülködve állította össze az Indiculus superstitionumot, az általa ismert hiedelmek jegyzékét. Tours-i Gergely, Rodulfus Glaber és Geoffrey Chaucer a sarlatánok miatt panaszkodik, akik szentek ereklyéinek mondott állati csontokat árusítanak a hiszékeny tömegnek.  Nagyon is beszédes Kopasz Károly nyugati frank király egyik törvénye (872), amely azok ellen kel ki, akik – egyfajta boszorkányszombatként – álmukban Diana istennő éjszakai gyűlésén vettek részt. Csakhogy nem az állítólagos varázslást szankcionálja, hanem azokat bünteti, akik elhiszik, hogy valaki boszorkány. Mi sem állhat távolabb tehát a 16–17. század boszorkányhisztériájától.

Nem újdonság: az irracionalitás mindig is az élet része volt. A kérdés természetesen nem más, mint hogy a szóban forgó társadalom mit fogad el irracionálisnak. Megítélhetjük a középkori szellemet a mi fogalmaink szerint? Létezik-e az egyetlen Igazság, amely alapján mindentudó bölcs tanító bácsiként szelíden megsimogathatjuk rakoncátlankodó elődeink buksiját? Az, amit babonának minősítünk, valójában csak az éppen érvényesnek gondolt emberi tudás által megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan. Másfelől: mai gondolkodásunk távolról sem mentes attól, amit akár kritikátlan bálványimádásnak is minősíthetnénk; ugyan ki merné babonásnak nevezni mondjuk Benjamin Franklint, a felvilágosodás üdvtörténetének egyik központi figuráját, csak mert eret vágatott magát egy olyan korban, amikor ez az orvosai szerint helyénvaló volt?

Arról meg szükségtelen is szólni, hogy a haladó nyugat öntudatos állampolgárai éppolyan magabiztossággal tulajdonítanak természetfeletti jelentést véletlenszerű eseményeknek, s éppen annyira szokásunk racionálisan nem megmagyarázható jelenségekben hinni, mint a középkor, vagy éppen az ókor emberének. A felmérések szerint az amerikaiak többsége hisz a lélekvándorlásban, a szellemekben, az ufókban, vagy a hatodik érzékben. Az asztrológia alighanem népszerűbb, mint a középkorban bármikor. Az emberi természet nem változik. Miért éppen a középkornak jutott a lenéző „babonás” jelző?

(Részletek: Stephen J. Harris – Bryon L. Grigsby: Misconceptions about the Middle Ages. Routledge, 2008, 117-123.)

13 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://sotetkozepkor.blog.hu/api/trackback/id/tr761789186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2010.02.25. 16:21:35

Nekem mondjuk nem tetszik a Routledge-es szerzők kvázi-racionalista hozzáállása, de azért így se rossz.

Mi a probléma például a farkasemberekkel? És hogyhogy nincsenek boszorkányok?

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.02.25. 16:41:22

@Loxon: Pedig még tompítottam is a forrás hangnemén...

Egyébként vezet egyenes út a középkor okoskodó antikváriusainak, történetíróinak magabiztosságától a tudományos világkép hirdetőinek gőgjéhez? A farkasembereket egyikük se szereti.

Ja, és mi az, hogy nincsenek ufók? :)

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2010.02.25. 19:34:29

@Molay: "Egyébként vezet egyenes út a középkor okoskodó antikváriusainak, történetíróinak magabiztosságától a tudományos világkép hirdetőinek gőgjéhez?"

Nem lehetetlen. Azt azért mindig gyanakodva kell nézni, amikor pl. kommunista tankönyvek egyetértenek középkori szereplőkkel, mert "felvilágosultak", és "megelőzték korukat". Ilyen volt Könyves Kálmán is.

MSC/Halihó14 2010.02.28. 19:30:41

huh, milyen lett a dízájn? Hóhér és egy véres fejsze. :)

Dunois 2010.03.01. 08:56:09

A bejegyzés valóban nagyon érdekes, a középkorral kapcsolatos számos előítélet kérdésében korrekt választ nyújt, viszont a metafizikai hit különböző formáival pontosan olyan mostohán bánik, mint a XIX. század "felvilágosult" racionalitása.

Dunois

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.03.01. 10:16:05

@Dunois: Azért annyira talán nem mostohán. És nem relativizálunk, ha pl. az ufóhitet - amit metafizikai hitnek minősítettél - egyenrangúnak állítjuk be a kereszténységgel? Nem valamilyen pszichológiai racionalizmus ez? :)

Dunois 2010.03.01. 12:26:14

@Molay: Jó kérdés, hogy vannak-e ufók, vagy sem. Az ufóhitnek még amúgy sincsen kifinomult teológiája, én azonban jobban hajlok a kérdésben Jung véleménye felé, mely szerint az ufójelenség a misztikus élmény modern interpretációja. Az élmény létezik, ez már csak a vallások létezése és köztünk egyezményes létjogosultsága miatt nem is vitatott (gondolom Dawkinsnak és Vágónak ehhez lenne pár keresetlen szava), én személy szerint azonban nem fogadom el a jelenség földönkívülieket igénylő interpretációit. Az, hogy a földön kívül van-e élet, az ismét egy másik kérdés, semmi köze az ufókhoz, és legalább elvben vizsgálható tudományos módszerek bevonásával. A cikkben viszont, ha jól értettem ez a modern nyugatiak, jelen esetben az amerikaiak hiszékenységének példájaként jelent meg, lekezelő felhanggal, és automatikusan megkapta a babona címkét, anélkül, hogy a dolgot cizellálta és a kérdést alaposan körüljárta volna, s a felvilágosodás szellemében ugyanígy jártak el a középkorban divatos, akár megalapozott, akár megalapozatlan hitekkel. Stilisztikailag sokkal jobban venné ki magát, ha a tudomány alacsony szinten történő értelmezéséből való tévhiteket (pl. dogmatikus materializmus, a tudomány mindenhatóságába vetett hit olyanok részéről, akiknek még csak tudományos képzettségük sincs, stb.) állítanánk szembe a középkori egyszerő emberek idealista jellegű babonáival.

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.03.01. 13:33:12

@Dunois: Túlzott érzékenységet érzek a lekezelő felhangokkal szemben. Ha azt írom, hogy az emberi természet része az irracionális, az még nem értékítélet és az ész mindenhatósága melletti állásfoglalás.

Azt mondod, hogy a haladáshitet, a tudományba vetett vak bizalmat kéne összehasonlítani pl. a farkasember (idealista jellegű babona?) jelenségével. Szerintem a kettőnek más az eredete: az egyik világnézet (legyen alapja valamiféle tapasztalat, vagy csupán kondicionálás), a másik transzcendens élmény.

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.03.01. 13:39:16

Ja és még egy: a gúnyos hangnem nem az irracionális lenézéséből fakad. Inkább abból, ahogy a nyugati ember minden erejével küzd az ellen, hogy elismerje annak létezését önmagában, amire esendőségként gondol.

Dunois 2010.03.03. 11:57:25

@Molay: Az ember irracionális természetével egyetértek. A vallások természetüknél fogva az irracionalitásra épülnek, de éppen ettől alkalmasak a funkciójuk betöltésére. Ami racionális, arra ott van a tudomány. Javaslom azonban a konkrétumokhoz való visszatérést, mert észrevételem szerint egy határozott lépést tettünk a hitviták szelleme és stílusa felé. Inkább hegyezzük ki a megbeszélést a korabeli források feltárására, mert abból sokkal többet tanulhatunk. A többit pedig megbeszélhetjük egy ufós blogban, ha egyáltalán indítasz ilyet.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.04.03. 22:36:27

jó írás

egyébként én nem hiszek az ufókban

λ 2013.02.26. 16:45:34

Burchard valójábnan Decretum néven állított össze egy szabálygyűjteményt, ennek XIX. könyve a Corrector et Medicus szól különböző bűnökről, azaz azoknak kikérdezéséről és kezeléséről. (Bűnbánati könyvről van szó) Az Indiculus Superstitionum et Paganiarum pedig egy Nagy Károly kori capitulare, szóval kicsit korábbi, mint Burchard.
süti beállítások módosítása