HTML

Sötét középkor

Középkori myth buster. Vonszoljuk végre az elnyomott parasztokat és az első éjszaka jogát a történelem vérpadára.

Friss topikok

  • Hun Félix: Nagyon jó ez a könyv bemutató. Jól rávilágít arra, hogy a XXI. századi ideológiával hogyan (nem) k... (2016.08.11. 10:04) Vallomás a Waltermáriáról
  • Untermensch4: Rudolf Pörtner: A Szent Sír Hadművelet c könyvében a keresztesek lovagkodásáról ír. Kb ha meg tudt... (2015.10.28. 18:36) 5# Lovagokról
  • Brendel Mátyás: "Deviancia, és nem elterjedt szokás. " ha elismered, hogy deviancia volt, akkor elismered a létez... (2013.11.02. 17:25) 1# Az erényöv
  • ArmaGedeon: Természetesen ez egy nagyon indokolt felvetés, hogy szembesítsük a legendákat a szövegekkel, ténye... (2013.05.08. 10:22) Cion bölcsei és a lázadó csordák, avagy a filológia dicsérete.
  • ___________________________ (törölt): Most ez úgy hangzik, mint a világ legnagyobb hülyesége, de komoly amerikai történészek szerint Art... (2013.03.07. 10:08) 6# Az igazság Artúr királyról 1.

2010.05.26. 06:30 Molay

Robin Hood: az anarchista új ruhája

A mai, elkésett bejegyzés Ridley Scottnak köszönhető, hirtelen felindulásból írom. A forgatókönyvet középkori tárgyú alkotásaiból tervszerűen kispóroló rendező legutóbbi filmjében (Robin Hood) első pillantásra nem a mindenki számára ismerős gáláns erdei anarchistát állítja elénk, hanem Robin Longstride-ot, egy korai szabadelvűt, aki egymaga hozza tető alá a Magna Chartát. Sajnos Ridley Scott története most sem nevezhető csavarosnak: miért is vesződne a cselekménnyel, a szereplők jellemének időigényes árnyalásával, amikor célja mintha csupán a középkori világról a tömegekben élő mozdulatlan, jobb esetben csak hiányos, rosszabb esetben torz kép igazolása lenne; ehhez pedig elegendőnek látszik feleleveníteni néhány közhelyes „középkori” narratívát: elnyomó király (egész karaktere gyanúsan azonos a Gladiátor Commodusáéval), kapzsi és szemforgató egyház, éhező parasztok, értelmetlen, véres csaták; e jelenségek már önmagukban biztosítják a konfliktust; néhány látványos díszlet, és a közönség már zabálja is – nem, ezúttal nem a nyílt osztályharcot, csupán a haladás és a maradi erők összecsapását.

 

Mivel a filmrendezőktől aligha várhatunk el történészi felkészültséget, eltekinthetnék a progresszív szemléletű alkotás bakijainak tételes felsorolásától. Néhányról azért röviden: Scottnak gondot okozott, hogy hogyan oldja meg az angol és a francia királyi család tagjainak párbeszédeit. Nem fordulhatott volna elő olyan jelenet a filmben, ahol a francia király felajánlja a vélhetően normann Sir Godfrey-nek, hogy folytassák a társalgást angolul, ha tudja, hogy a 12. század végén az angliai udvar és a nagyrészt normann származású elit anyanyelve francia volt. Ennél jóval durvább erőszaktételnek minősíthető az angliai invázióra irányuló francia cselszövés. A filmben magát kagylóevéssel kitüntető II. Fülöp francia király egész élete azzal telt, hogy a zsebkendőnyi ellenőrzése alatt lévő területet (többek között) az angol király franciaországi birtokaival, Normandiával, Anjouval, Aquitániával gyarapítsa. Ez nagyrészt sikerült is neki, ám ehhez szüntelenül a kontinensen kellett hadakoznia; a filmbeli partraszállásnak aligha lett volna realitása, noha 1213-ban pápai engedélyt kapott a kiközösített Földnélküli János elmozdítására. Tengeri ütközetre is sor került, az angolok még a kontinens partjainál, Damme-nál megsemmisítették a francia flottát. Az utóbbi példa csak annyit bizonyít, hogy egy tömegjelenet kedvéért érdemes átírni az amúgy izgalmas és egyedi helyzetekben bővelkedő történelmet, és egy unalmas klisével helyettesíteni azt (pl. az invázió jellemzően modern sablonjával, amely nem véletlenül idézi a Ryan közlegény megmentését).

 

És végül a legszebb: Ridley Scott bizonyára úgy gondolta, hogy átvágja a történelmi filmek gordiuszi csomóját, és – az esetleges politikai üzenet mellett – úgy közvetít társadalom és jogtörténeti ismereteket, hogy közben nem alszunk el. Valóban, nem a Magna Charta kivívása a Robin Hood legunalmasabb része. Mégis, valahogy mindent sikerült összemosni, és valószínűtlenné tenni. Van e hiteltelenebb a Robint fiává fogadó bárónál, aki könnyes szemmel számol be az íjász édesapjáról, aki – mint mondja – látnok volt, egy új világ prófétája, s vagyoni-jogi egyenlőséget hirdetett mindenkinek? Még a jobbágyaival harmóniában élő, s gazdaságát gondosan igazgató Loxley-ról is nehéz feltételezni, hogy meghatották volna a kommunisztikus eszmék. (Sőt, talán róla nehéz csak igazán. Főleg miután néhány másodperccel azelőtt az állam mint test nem éppen forradalmi teóriáját hangoztatta.) Pár filmkocka és Robin már János királytól követeli, hogy kiváltságlevélben biztosítsa minden angol ember számára az egyenlőséget, amelybe a zendülő báróktól tartó uralkodó bele is egyezik. Az egymásra következő két jelenet félrevezető: azt próbálja elhitetni, hogy a királyi önkény miatt lázadó elégedetlen nemesség szándékai egy tőről fakadtak volna a kommunizmust vizionáló idősebb Longstride utópiájával. Arról nem is beszélve, hogy a privilégium nem etnikai, hanem jogi kategóriát említ: a szabad emberekre vonatkozik. (Nullus liber homo capiatur, vel imprisonetur, aut disseisiatur, aut utlagetur, aut exuletur, aut aliquo modo destruatur, nec super eum ibimus, nec super eum mittemus, nisi per legale judicium parium suorum vel per legem terre.) Megint más kérdés, hogy a rendelkezések túlnyomó többsége a kiváltságlevelet kikényszerítő bárókat érintette.

 

Az egyháziakon nem csattan az ostor jobban, mint más középkori témájú filmekben, erre kár is szót vesztegetni. Az egyedüli szerethető figura Tuck barát, aki azért választotta hivatását, hogy zavartalanul hódolhasson szenvedélyeinek, a méhészetnek és az alkoholnak. Szerepük amúgy a kíméletlen adószedésre korlátozódik, bár pl. a Magna Charta megszületésénél is ott bábáskodtak, s rögtön az első pont az ő szabadságaikat rögzíti.

 

Ridley Scott Robin Hoodja tehát még nem a tolvajok fejedelme, az amerikai sajtóban a birtokosok kiváltságait őrző konzervatív tea partiertől (vagyis a vagyonosok irreális adóztatása, a korábbi kiváltságok önkényes megsértése és az állami túlgondoskodás ellen fellépők – célzás a bostoni teadélutánra) az ősszocialistáig mindenféle jelzővel illették már. Én ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy a film utolsó percei mindent elárulnak; az eszméiben csalódott és törvényen kívül helyezett hős az erdőben létrehozza a „tökéletes”, állam nélküli társadalmat, amelynek idilli anarchiája várhatóan továbbra sem veszt majd babonázó erejéből.

 

12 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://sotetkozepkor.blog.hu/api/trackback/id/tr782031863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Demotivátor 2010.05.27. 23:46:12

Remek felvetés az új film kritikája. Szerintem ez a rovat is meghonosodhatni, lenni miből csemegézni (Mennyei királyság, ahol egy kovács fia a főhős. Itt se jobb, Robin kőműves fiúként követeli az angol bárók jogait[sic])

Az, hogy Robin egy kőműves fiaként apja protokommunista nézeteit hangoztatva áll az elégedetlenkedő bárók élére meghatóan hollywood-i. Nem is szólva az öreg Loxleyről, aki tekintélyes báróként - hisz a fia tiszte volt hazavinni a koronát - könnyes szemmel emlékezik meg róla, az egyik jobbágyáról, aki valamilyen módon kort tévesztve kezdte el darálni a minden ember egyenlő mantrát.

Az Egyház megkapja a magáét, de ezen már meg sem lepődünk. Nincs mit vetni,m de megy a padlássöprés ezerrel, for the Greater Good. AMi Tuck barátot illeti az ő megítélését nem tartom annyira negatívnak mint a cikk író. Ő nem azért dagadt és iszákos mert egyházi, hanem mert a Robin Hood legendakör ezt megköveteli, azonkívül könnyen belemegy egy kis stiklibe az Egyház kárára.

Összességében egy nézhető filmről van szó, de egyszer szívesen megnéznék egy filmet a középkorról, ahol a szigorúan főhős nemes nem mond politikailag korrekt kortes beszédet és a papok nem csak azzal vannak elfoglalva, hogy sült csirkével és borral tömik a fejüket, míg a nép éhen hal.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.30. 11:44:40

Jó kis poszt! Ezután tuti, hogy nem nézem meg, már a trailer-e is nagyon idegesítő volt. De hogy ilyen szarok is legyenek benne, hogy a franciák egyfajta fordított D-napként partra akarnak szállni Angliában... jaj ne... ez az amerikaik szokásos francia ellenségképe, ami az utóbbi években-évtizedekben virágzik.

Hogy a középkori rómkat egyház mindig negatíve van ábrázolva a hollywoodi filmekben, annak két oka is lehet: egyrészt a brit társadalom katolikus-utálata (I. Erzsébettől átívelve az IRA-ig), másrészt az amerikai protestáns godnolkodás megvetése és idegenkedése a középkori katolikus világgal szemben.

Jó a latin szövegrészlet, értékelem! Az utlago igét nem ismertem, nem valami szép, talán germán(-angolszász) eredetű? Vagy a lex van benne?

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.05.30. 14:23:53

@G.d.Magister: köszi :) Azért voltak komolyabb francia tervek az invázióra a történelem során (pl. Napóleon), de ez csak a normannoknak sikerült 1066-ban. Úgyhogy talán mégsem hangzott ez a terv II. Fülöp számára olyan valószínűtlenül.

Az 'utlago' biztosan angolszász eredetű. A szótárak 'outlaw'-ként, vagyis törvényen kívüliként fordítják. Az online etimológiai szótár szerint ez a szó a 'ut'>'out' és a 'lag'>'law' összetételéből keletkezett és ugyanazt jelentette, amit ma is:

outlaw (n.)
Old English utlaga "one put outside the law" (and thereby deprived of its benefits and protections), from Old Norse utlagi (n.) "outlaw," from utlagr (adj.) "outlawed, banished," from ut "out" + *lagu, pl. of lag "law" (see law).

[G]if he man to deaðe gefylle, beo he þonne utlah ["Laws of Edward & Guthrum," c.924]

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.05.30. 15:25:49

@Molay: persze, nem úgy értettem, hogy ne akartak volna, csak hogy Scott hamisított egy partraszállást a filmben... vagy rosszul értem?

hát persze, outlaw!... köszi!

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.05.30. 15:40:13

@G.d.Magister: Persze a filmbeli partraszállás teljesen hamis :) Hogy a korban valóban használtak-e olyan szállítóhajókat, amiket a filmben láttam és nagyon erősen emlékeztettek az Overlord hadműveletben használt hajókra, azt nem tudom.

Ha ezek a hajók csak a rendező leleményei (tehát visszavetítés), akkor nagy csorba esett a valóság tökéletes rekonstruálásának és bemutatásának 20. századi eszményén.

stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2010.06.24. 16:56:16

Ejha, ez a blog nagyon jó, gratulálok. Egyébként megnézhetünk bármely hollywoodi történelmi produkciót, hát nem hiszem, hogy sok közük van a valósághoz.

Asszem ezt a blogot érdemes linkelni...

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.07.13. 14:48:49

Már az SZKR-es fiúk & lányok is idéznek, olyan jó vagy:
szentkoronaradio.com/publicisztika/2010_07_10_sotet-kozepkor

Apropó: jöhetne már az új bejegyzés, régen volt!

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.08.02. 00:07:41

@G.d.Magister: Igen, máris itt van kérem :) Igazából a papissáról akartam írni, még vannak elvarratlan szálak, még ide is érdemes :)

Szerk · www.addictus.blog.hu 2010.08.03. 01:10:11

Bizonyos szinészeknek úgy látszik nem kell fizimiskát cserélniük 1-1 szerep megformálásakor. Csak kukkantsd meg Hood frizuráját. Ugyanaz a belőtt séró amit 1500-ért a sarki fodrász is lenyír "justatrimmel". Ezzel már végigjátszotta a Gladiátort, de ha paparazzi képet látsz RC-ról az utcán, akkor is pont ezt látod :D

Pedig nem kell sok könyvet fellapozni ahhoz, hogy lássuk, abban az időben a kis bozontos volt a divat...

A részletek igenis fontosak, és ha már ennyi milliót áldoztak rá, igazán a fizimiskára is ügyelhetnének...

Még jó hogy Russel a Gladiátor után legalább ruhát váltott :D

Egyébként a filmnek akkor is örülök ha nem sikerült fényesre !!!!

Locassen 2010.09.05. 11:33:48

@Molay: volt ilyen hajótípus, taridának hívták, de a Földközi-tengeren használták (velenceiek, bizánciak) és elsősorban lovak szállítására.

Termetes Samu 2011.11.07. 01:09:21

a valóságban II. Fülöp Ágost francia király fia, Oroszlán Lajos szállt partra 1216-ban. A Magna Chartát felrúgú János király ellen hívták be a bárók, de végül a már london ostromára készülő Lajos helyett, inkább a szorult helyzetbe kerülő és ezért engedékenyebb János mellé álltak.